Infokommunikáció és Jog Könyvek

Tóth András
Az elektronikus hírközlés és média gazdasági szabályozásának alapjai és versenyjogi vonatkozásai

A könyv első része ismerteti az általános szabályozás-elméleti vonatkozásokat, az európai és magyar szabályozási modellt, a versenyjog és elektronikus hírközlés összetett viszonyrendszerét.
A második részben foglalkozik a könyv az elektronikus média gazdasági szabályozásának alapjaival versenyjoghoz fűződő viszonyával, az elektronikus média mint jelátviteli tevékenység és a digitális átállás és televíziózás szabályozásának kérdéseivel.
A harmadik részben az elektronikus hírközlés és média versenyjogi jogalkalmazás szempontjából való sajátosságai kerülnek bemutatásra.
Tóth András személye garancia arra, hogy e dinamikusan fejlődő iparágról a Kedves Olvasó lendületes és mégis átfogó jellemzést kapjon. Fiatal jogászként az infokommunikációs piac versenyjogi problémáival foglalkozott a Gazdasági Versenyhivatalban, de mindvégig rálátása volt a piac „másik oldalára”, az ágazati szabályozások alakulására is. Könyve kiváló szintézisét adja a hírközlési piacra ható két, eltérő természetű állami intervenciónak. Egyfelől a mai reguláció nem érthető meg versenyjogi ismeretek nélkül, másfelől a versenyjogi tilalmak gondos érvényesítéséhez szükség van a szabályozás hatósugarának ismeretére. A szerző minden bizonnyal a piaci szereplők oldalán ügyvédként szerzett gyakorlati ismereteit is felhasználva tudta elkerülni a túlzott, száraz tudományosság veszélyét. – Dr. Tóth Tihamér, egyetemi docens, a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának elnöke

Polyák Gábor
A médiarendszer kialakítása. A piacra lépés és a hozzáférés alkotmányjogi, közösségi jogi és összehasonlító jogi elemzése

A médiaszabadság gyakorlása minden esetben felelősségvállalást jelent. Szükségszerűen befolyásolja ugyanis a politikai, kulturális, társadalmi folyamatokat, hatása véleményformáló és értékrend-formáló. A – ma már egyre inkább digitális – médiarendszert kialakító szabályozás a véleményszabadság gyakorlásának nem csak korlátjaként, hanem annak alapfeltételeként is értelmezhető: a médiarendszer működésében azt a követelményt érvényesíti, hogy az egyének saját véleményüket a lehető legtöbb álláspontot mérlegelve formálják és nyilvánítsák ki. A könyv a médiarendszer kialakításának szabályozási feladatait és az azok megoldására alkalmas, a mindenkori műszaki és gazdasági adottságokhoz igazodó, a médiafogyasztási szokásokat is figyelembe vevő szabályozási eszközöket mutatja be. Felvázolja a médiaszabályozás alapjogi és európai közösségi jogi kereteit, bemutatja a hagyományos médiajogi, a hírközlési jogi, az elektronikus kereskedelem szabályozásához kapcsolódó, valamint a versenyjogi eszközök közötti kölcsönhatásokat. Kritikusan elemzi a hatályos hazai jogszabályokat és joggyakorlatot, és külföldi – elsősorban német és osztrák, illetve más európai – példákat felhasználva keres további szabályozási megoldásokat. A pluralizmus, a „médiafogyasztó-védelem” és a versenyképes médiapiac szabályozási céljai mentén elemzi a médiarendszer kialakításának olyan alapvető eszközeit, mint az engedélyezés, az infrastruktúrához való hozzáférés hírközlési jogi és versenyjogi szabályozása, valamint a médiapiaci koncentráció korlátozása.