A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt (Tpvt.) az Országgyűlés – a lényeget érintően – eddig két alkalommal módosította. Az egyik 2000-ben történt, és erősítette a Gazdasági Versenyhivatal fellépési lehetőségét a jogsértő vállalkozásokkal szemben, bővült az eljárásjogi eszköztár. Szűkebb értelemben vett jogharmonizációs kötelezettség nem állt fenn. A másik 2003-ban következett be, és feladata volt a közösségi versenyjog eljárásjogi reformjához a nemzeti illeszkedési szabályok megalkotása annak érdekében, hogy a közösségi versenyjog csatlakozást követő alkalmazásának nemzeti tagállami keretei rendelkezésre álljanak.

Napirenden van a Tpvt. harmadik lényegesebb módosítása, ami három feladatot kíván megoldani: egyrészt a hazai jogalkalmazás során felmerült jogértelmezési problémákat, másrészt az eljárási szabályok összhangjának megteremtését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel (Ket), harmadrészt pedig a jogharmonizáció körébe tartozó konstrukciós és szövegezési „finomításokat.”

A jogharmonizációs indíttatású javaslatok közé tartoznak főleg a következők:

- A „nem független” vállalkozások fogalmát felváltja a „vállalkozás csoport” fogalma, ami a magyar versenyjogi szabályozás régi adósságának tesz eleget és a közösségi jog „gazdasági egység” fogalmát ezzel bevezeti a magyar szabályozásba.

- Az 1/2003/EK. sz. tanácsi rendelet rendszerét követve megszűnik a versenykorlátozás tilalma alóli egyedi mentesítések iránti kérelmek kötelező benyújtási rendszere. Az egyéb kérelemre induló megállapítási eljárások is megszűntetésre kerülnek.

- A 139/2004/EK. sz. tanácsi rendeletnek megfelelően módosul a közös vállalat fogalma. Ilyennek minősül az a vállalkozás, ami egy önálló gazdasági személy összes funkcióját tartósan ellátja. A tervezett módosítás a bizottsági gyakorlatban 1998 óta élő full-function és non-full-function joint venture szerinti elhatárolást vezeti be.

- Nincs összhangban a vonatkozó közösségi szabályokkal az, hogy a hatályos magyar rendelkezések szerint az ötszázmillió forintos küszöbérték az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoportok közül az irányítást szerzőre és a befogadóra nem érvényesül. A módosítás az „érintett vállalkozáscsoport” fogalmat használva kiküszöböli ezt az ellentmondást.

A jogalkalmazási problémák megoldása és a belső jogszabályok közötti összhang biztosítása érdekében várható módosítások közül néhány jelentősebb a következő:

- Az ágazati vizsgálatra vonatkozó szabályok jobb beillesztése a Tpvt. rendszerébe. A tervezett módosítás egyértelműen tisztázza, hogy az ágazati vizsgálat a Gazdasági Versenyhivatal elnökéhez kötődik, továbbá tisztázza azt is, hogy a versenyfelügyeleti eljárás szabályai közül melyeket kell az ágazati vizsgálatra is alkalmazni, egyebekben pedig a Ket. szabályai megfelelően irányadóak. Lényegesek az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke – a vizsgálat eredményétől függően – elrendelheti versenyfelügyeleti eljárás megindítását, vagy tájékoztathatja az illetékes szerveket az olyan feltárt piaci zavarokról, amelyek versenyfelügyeleti eljárás révén nem orvosolhatók. Az így indult versenyfelügyeleti eljárásban az ágazati vizsgálat során szolgáltatott adatok felhasználhatóak.

- A bejelentés rendszerének átalakítása. A versenyfelügyeleti eljárás a verseny működéséhez fűződő közérdek védelmében indul, azaz a sérelmet szenvedett félnek nincs alanyi joga közérdek védelmében indítandó versenyfelügyeleti eljárást kikényszeríteni. A tervezett módosítás szerint a megfelelően kitöltött bejelentési űrlapon benyújtott beadvány minősül bejelentésnek. Az ennek nem megfelelő beadványt panaszként kell kezelni, amit tartalma szerint kell elbírálni. Ez utóbbi körben nem érvényesül a jogorvoslathoz való jog, viszont érvényesül a tájékoztatáshoz való jog.

- Az iratbetekintés szabályainak pontosítása. Az iratbetekinthetőség megnyílásának időpontja módosul. Az iratok csak az első, az ügyféllel érdemi kifogásokat közlő versenytanácsi előzetes álláspont kialakítása után betekinthetőek. Nem lehet betekinteni a versenyhatóságok (GVH, Európai Bizottság, más tagállami versenyhatóságok) – a törvényben meghatározott – belső irataiba, illetve a GVH és más külföldi és magyar hatóságok közötti levelezésekbe.

- Az ügyintézési határidők módosítása. Az egyik érdemi módosítás a fúziós eljárás valódi kétfázisúvá alakítása. Az első fázisú összefonódási eljárásnál a 60 napos határidő hosszabbítás lehetősége 20 naposra módosul. A versenyfelügyeleti eljárás során kért szakvélemény megérkezéséig eltelt időt az elintézési határidő számításakor figyelmen kívül kell hagyni.

- A vizsgálati jogosítványok újraszabályozása. A módosítás lényege, hogy elhagyja a Ket-ben szabályozott vizsgálati jogosítványokat, és meghagyja az ahhoz képest többlet szabályokat, illetve új intézményeket épít be. A tervezett módosítás szabályozza az adathordozóról készített fizikai tükörmásolat felhasználását. Bírói engedély ahhoz kell, ha kutatásra van szükség, és feltehető, hogy az érintett a vizsgálati cselekményt akadályozná.

- A védekezéshez való jog védelme érdekében az e célból keletkezett iratok bizonyítási eljárásból való kirekesztése. Az EU versenyjogában az ügyvéd és ügyfele közötti kommunikáció védettsége (ún. „legal privilege”) elismert, a versenyfelügyeleti eljárások során alkalmazható és alkalmazandó, alapelvi követelményként jelentkezik. Ezt az elvet követve a tervezett módosítás a következők szerint intézkedik: az ügyfél és az ügyvéd kommunikációja során keletkezett iratokat illeti meg a védelem (pl. egymás közti levelezés, megbeszélésről készített hangfelvétel). Kivételesen azonban előfordulhat, hogy az ügyvéd később maga készít pl. feljegyzést az elhangzottakról, az átadott információkról; sőt, az is elképzelhető, hogy az ügyfél készít az ügyvédnek való átadás céljából előzetes feljegyzéseket. Ezeket az iratokat szintén megilleti a védelem, de csak akkor, ha az iratból magából kitűnik, hogy a védekezési jog gyakorlása céljából átadott információ került rögzítésre (ügyvédi belső irat), illetve a védekezési jog gyakorlása céljából való (későbbi) átadás szándékával került sor a rögzítésre (ügyfél belső irata). Ha vita van a kérdéses irat minősítése tekintetében, a tervezet egy speciális eljárás lefolytatását rendeli el.

- Elévülési határidő növelése 3 évről 5 évre.

- Az eljárás kiterjesztése és megszűntetése szabályainak megteremtése, illetve módosítása.

- A bírságra vonatkozó rendelkezések módosítása. A bírság kiszabásának időpontja képezi az „előző üzleti év” fogalmának alapját. Jelentős újítás, hogy a tervezet a bírságok megfizetéséért felelőssé kívánna tenni olyan vállalkozásokat is, amelyek az eljárásban ügyfélként nem vettek részt, így a jogsértés megvalósításában esetlegesen betöltött szerepüket sem vizsgálta a versenyhatóság. Ilyen mögöttes felelősséget róna a tervezet a vállalkozás-csoportokra (vagyis az eljárás alá vonttól nem független, vele gazdasági egységet képező vállalkozásokra), és a vállalkozások társadalmi szervezetének, köztestületének, egyesülésének vagy más hasonló szervezetének tag-vállalkozásaira.

- A bíróság előtti magánjogi jogérvényesítés új szabályainak megalkotása.

- A végrehajtási szabályok pontosítása.