15. szám, 2006. október
Ez az oldal a Gartner tanulmányai alapján (Hype Cycle for the Media Industry, 2005, 27 July 2005, G00128235, Gartner Inc.; Hype Cycle for Media Industry Entertainment, 2006, 3 July, G00141093, Gartner Inc.) rendszerezi mindazon technológiai tényezőket, amelyekkel a média ipar üzleti, szórakoztatási, szolgáltatási és szabályozási szereplői a következő évtizedben találkozhatnak. A valós-idejű digitális média fokozatos térnyerésére a jelenlegi, médiaforradalom előtti időszakaszban jól fel lehet készülni. A várható drasztikus változásokra előre, időben meg lehet válaszolni a miért, mikor és hogyan kérdéseket. Ez adaptív stratégia-készítéseket, kulcsszabványok elfogadását és piaci szereplő kiválasztását is jelentheti.
A médiaipar minden lényeges eleme gyökeres változáson fog keresztül menni, elsősorban a digitális szétosztás befutásának hatására. A zenei szektor teljesen átalakulhat. A film és TV szektor digitalizálásával a tartalmakkal való kereskedés és azok védelme jelentősen módosulhat egy hálózati elosztás irányába. Kis késéssel a rádiózás és az írott sajtó szektorai is nagyobb nyomás alá kerülhetnek; mindkét esetben a tartalom és a felhasználók, előfizetők közelebb kerülhetnek egymáshoz. A műsorszórók, illetve kiadók az on-line lehetőségek miatt viszont lassan-lassan kiszorulhatnak.
Mindenképpen számolni kellene azzal, hogy egy új médiamodell fog kialakulni, amely a digitális szétosztásra épül és a globális Web/Internet használatát célozza meg. A média-előállítóknak új platformokat kellene találniuk, amelyek a média-értéklánchoz, illetve az IM (Instant Messaging) és az e-mail kommunikációkhoz is rugalmasan illeszkednek. A Web 2.0 és a kereső funkciók technológiái radikálisan növekvő szerephez juthatnak; a médiaipar minden szereplője egy felhasználóbarát és immáron potenciális média-tényezőt köszönthetne bennük.
A szélessávú Internet rohamos fejlődésével számos további technológiai probléma keletkezik a felhasználók háza körül és a tartalmat előállítók helyein. Ez az ún. digitális fogyasztói probléma, ami a mobil- és a PC-bázis, illetve a tartalom védettsége függvényében nagyon sok kérdést hagyhat nyitva, és talán még több új bonyodalmat okozhat. Mindenesetre a tulajdonjogokat komoly, meg-megújuló kihívások érhetik. A „hogyan és kik csinálhatnak pénzt a digitális médiából” a jövő fő kérdése marad.
A digitális média védelme érintheti a copyright-tulajdonosokat, a tartalom-előállítókat és a szétosztókat. Nem csak az eddig ismert gyengepontok megerősítéséről van szó, hanem a felhasználók által előállított, értékelhető tartalmak beépítéséről és megvédéséről. A digitális jog kezelését (DRM) új alapokra kellene helyezni a jogi és szabályozási kérdések kellő időben történő megoldásával.
A hirdetési és marketing szektor is teljesen átalakulhat; közelebb kerülhet a felhasználókhoz. A súlypont áthelyeződhet az Internet-bázisú megoldásokra (például a fizetett keresések kapcsán). El kellene találni az optimális technológiát egy adott digitális marketing- vagy hirdetési modellhez. Megújul az információgyűjtés mérésének technológiája és a valós idejű fizetési lehetőség biztosítása a hirdetőknek, marketingeseknek. Külön és valóban súlyos gond lesz a digitális értékek megfelelő menedzselése.
Simonyi Ernő



