Októberben tárgyalja újra a szolgáltatási irányelvet az Európai Parlament illetékes bizottsága. CHARLIE MCCREEVEY belső piaci biztos szerint azonban, a testületek nincs nagy mozgástere, mert az irányelvtervezet jelenlegi változata törékeny kompromisszumon nyugszik. A biztos reményét fejezte ki, hogy a képviselők nem nyúlnak a szöveghez és az irányelvet novemberben elfogadják. A szolgáltatási irányelvet a Parlament a két legnagyobb, a néppárti és a szocialista párt megállapodása után fogadta el.
(EUvonal)

Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa a 2006. augusztus 29-én tartott tárgyalásán hozott határozatában megállapította, hogy a Magyar Telekom Nyrt.-nek a T-Mobile üzletága által a Dominó Aktív díjcsomagról a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére. A versenyfelügyeleti eljárás tárgya a T-Mobile Dominó Aktív díjcsomag bevezető reklámkampányában 2005 őszén, illetve egy további népszerűsítő kampányban 2006 tavaszán nyújtott megtévesztő tájékoztatása volt. A Magyar Telekom Nyrt.-nek a T-Mobile jogsértő magatartásáért 100 millió Ft versenyfelügyeleti bírságot kell fizetnie, a GVH – többek között – azt is súlyosító tényezőként vette figyelembe, hogy a T-Mobile hasonló jogsértés miatt egyszer már elmarasztalásra került. (GVH)

Egy másodpercnyi archív felvételt sem digitalizált a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) számára a Magyar Televízió, pedig tavaly több mint négymilliárd forintot kapott a célra. Idén 4,75 milliárd járna, de a pénzt az MTV még nem kapta meg. Még egyetlen percnyi archív felvételét sem digitalizálta a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) számára a Magyar Televízió. Pedig az MTV eddig 4,25 milliárd forintot kapott az anyagok felhasználási jogának átengedéséért. Az MTV tájékoztatása szerint a műsorszolgáltatónak erre alkalmas berendezés hiányában nem volt módja üzemszerű mértékű digitalizálásra, erre vonatkozó kötelezettséget a szerződés egyik félre sem ró, és határidőt sem tartalmaz. A 2005-ös megállapodás sehol másutt be nem szerezhető, politikatörténeti jelentőségű dokumentumokra, azaz archív híradó-bejátszásokra és a rendszerváltástól 2004. novemberéig a parlamenti közvetítések teljes anyagára terjed ki. Az üggyel kapcsolatos írásokra reagálva az MTV vezetése sajtóközleményben bejelentette: „A költségvetésben rögzített NAVA tételek – a kulturális kormányzat eredeti szándékának megfelelően – a Magyar Televízió működésének finanszírozását szolgálják. Magyarország uniós csatlakozása kizárja az MTV műsorkészítésre szánt tőkepótlásának korábbi gyakorlatát, ezért választották ezt a formát a politikai döntéshozók.” (Index)

Az iTunes ügye kapcsán az amerikai közigazgatás egy magas rangú képviselője az európaiakat kárhoztatva kiállt a gyengén szabályozott verseny mellett. Egy vezető amerikai hivatalnok szerdán figyelmeztette országa külügyi kormányzatát, hogy kétszer is gondolja meg, mielőtt beleavatkozik az Apple európai tevékenységét feltáró vizsgálatokba, melyeket a piaci erővel történő visszaélés, a fogyasztók megkárosítása miatt indítottak. Az Igazságügyi Minisztérium trösztellenes osztályának vezetője, THOMAS BARNETT idézte az európai hivatalok azon követelését, melyben az iTunes tevékenységének korlátozását követelik. A felszólaló szakember a kérést a túlbuzgóság példájaként említette, mert szerinte egy ilyen lépés elbátortalanítja a fejlesztéseket, emellett árt a fogyasztóknak is. BARNETT szerint az Apple zaklatása kiváló példa arra, hogy „a szellemi termékek tulajdonjogára hivatkozva megindított támadással miképpen lehet megfélemlíteni a dinamikus fejlesztési törekvéseket”. (it.news.hu)

A Dell, a HP, az AT&T és a Sony együtt igyekeznek megakadályozni a WIPO által kidolgozott, a televíziós műsorszolgáltatás szellemi tulajdonjogi védelmét kiterjesztő nemzetközi szerződés elfogadását. A szellemi tulajdon világszervezete (WIPO) által kidolgozott „Műsorszolgáltatás és Műsorszolgáltató Szervezetek védelméről szóló szerződés (Treaty on the Protection of Broadcasts and Broadcasting Organisations) a szellemi alkotások jogának kiterjesztésével akadályozná meg a televíziós adásokat továbbító jelekkel történő visszaéléseket. A nagyvállalatok közös fellépését az Electronic Frontier Foundation (EFF) nevű civil jogvédő szervezet fogja össze. A szervezet által közzétett állásfoglalás szerint „szükségtelen, félrevezető és beláthatatlan következményekkel jár újabb szellemi tulajdonjogok létrehozása a televíziós adásjelek védelme érdekében.” A szerződés eredetileg annak megakadályozása érdekében került kidolgozásra, hogy az egyik országban megfelelő engedélyek birtokában szolgáltatott televíziós műsort egy másik országban engedély nélkül sugározhassák. A szerződés ellen állást foglalók egyik legfontosabb érve, hogy a szerződés tág megfogalmazása miatt a szabályozás tárgya „célt téveszthet”, és az interneten szolgáltatott tartalom is szükségtelen korlátozást szenvedhet. Az EFF vezette lobbicsoport közleménye kiemeli, hogy a szerződés jelenlegi formájában alkalmazandó a valós idejű internetes tartalomszolgáltatásra, de a számítógépes hálózatok összekapcsolásával egyébként lehetséges másfajta műsorszolgáltatásra már nem. Álláspontjuk szerint mindaddig ellenezni fogják a szerződés elfogadását, amíg az a jogvédelem és nem az adásjel-védelem talaján áll. (JogiForum.hu)

Jelentés készült a jogszabály-tervezetek véleményezésre a különböző minisztériumoknál adott időtartam alakulásáról. A jogalkotas.hu folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotás nyilvánosságát a minisztériumok honlapjain megjelenő információk, valamint az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény alapján. Nyolc hónap alatt jelentős javulást ért el a legtöbb minisztérium. Jelenleg négy minisztérium: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja felel meg teljesen az Eitv. előírásainak. Szeptemberben azt is megvizsgálták, hogy az utóbbi két hónapban a honlapokon közzétett jogszabály tervezetek véleményezésére mennyi időt szánnak. Szembetűnő probléma, hogy a minisztériumok honlapján gyakran (egyes hivataloknál az esetek 90%-ában) a törvényben előírt 15 napnál rövidebb a véleményezési határidő. A gyorsított egyeztetés lehetőségét valóban fenntartja a törvény, indokoltsága viszont nem egyértelmű. A jogalkotas.hu véleménye szerint ez inkább egy rögzült hibás gyakorlat, ami a törvény céljainak megvalósulását erősen gátolja, a társadalmi egyeztetést formálissá teszi. (Jogalkotas.hu)

Kínában ezentúl jelentősen korlátozzák a külföldi hírügynökségek tevékenységét, az Új Kína hírügynökséget pedig cenzori hatalommal ruházták fel a külföldiek által terjesztett hírek, fényképek és grafikák megszűrésére. Az új szabályokat a hivatalos hírügynökség, az Új Kína dolgozta ki és közölte, és azok azonnal hatályba is léptek. Ezek szerint a külföldi hírirodák csak az Új Kínán vagy az általa felhatalmazott szerveken keresztül terjeszthetik anyagaikat. Többek között tiltják minden olyan hírtartalom forgalmazását, amely „aláássa Kína gazdasági és társadalmi rendjét, stabilitását, nemzeti egységét, szuverenitását és területi épségét”. Tilalom alá esnek azok az információk is, amelyek „gonosz kultuszokat vagy babonákat hirdetnek”. A kínai hírügynökség évenként felülvizsgálja majd a külföldiek tevékenységét, amelyeknek az engedélyét ennek függvényében újítják meg. (Magyar Hírlap Online)

Az európai utasok adatainak védelmét, az adatnyilvántartás ésszerűségét és arányosságát biztosítaná az EP az utas-adatok átadásáról szóló EU-USA megállapodás újratárgyalásakor. Új megállapodást kell kötni az utasok adatainak nyilvántartásáról és átadásáról, miután az Európai Bíróság megsemmisítette meg a jelenleg érvényes egyezményt (ld. Csepely-Knorr Tamás írását az Infokommunikáció és jog e számában). A megállapodás szerint az utas-adatok rögzítése és átadása „a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés, többek között a szervezett bűnözés elleni küzdelem” érdekében szükséges. Az Európai Parlament állásfoglalása szerint el kell kerülni, hogy európai szintű joghézag alakuljon ki az utas-nyilvántartási adatok átadása területén, és biztosítani kell, hogy az utasok jogai az Egyesült Államok kormánya által benyújtott egyoldalú kötelezettségvállalásokban foglaltaknál nagyobb mértékű védelmet élvezzenek. Az EP szerint korlátozni kell a lekérhető adatok mennyiségét, és szűrni kell az érzékeny adatokat, a légitársaságoknak pedig csak a rendelkezésükre álló adatokat kell átadniuk az amerikai hatóságoknak. A képviselők egyértelműen meghatároznák, mi lehet az adatgyűjtés célja. „Kezdetben csupán a terrorizmus elleni küzdelemről volt szó, azután a nemzetközi bűnözés elleni harcról, legutóbb pedig a madárinfluenza terjedésének megfékezéséről. Vajon várható-e, hogy a jövőben általános, mindenkire kiterjedő biztonsági átvilágításra kerül sor, és hogy egy repülőút alkalmával bármilyen bűncselekmény, például adó-bűntett, vagy személyes kábítószer-használat miatti börtönbüntetés vonatkozásában megvizsgálhatják az utasokat?” – kérdezi a témafelelős, a holland liberális SOPHIA IN’T VELD a jelentés indokolásában. (Bruxinfo.hu)

Az Európai Bizottság által készített jelentés szerint egy hírközlési főhatóság életre hívása fokozná a versenyt és a hírközlés területén lejátszódó integrációs folyamatokat. A Bizottság a közelmúltban tette közzé a telekommunikációs üzletág aktuális helyzetét felmérő három tanulmányát, melyek egyike azt vizsgálta, miként növelhetné az Európai Unió befolyását a jelentős piaci részesedéssel bíró vállalatok felett. A tanulmányok a 2002-ben elfogadott európai telekommunikációs szabályozás felülvizsgálati folyamatának keretében születtek. A tanulmány kiemeli, hogy tagállami szinten a piaci részesedés 25%-át meghaladó, már jelentősnek minősülő részesedéssel általában a tagállamok korábban monopolhelyzetben lévő telekommunikációs vállalatai rendelkeznek. Egy európai ernyőszervezet létrehozásával újabb olyan hatáskörökkel lehetne felruházni az egyes állami hatóságokat, amelyek révén azok hatékonyabban tudnák befolyásolni a hírközlési piacon jelentős részesedéssel rendelkező szereplőket. A Bizottság szerint több elemző arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság nagyobb befolyása révén javulnának a harmonizációs folyamatok és az európai piacon is egyre több hasonló termék jelenhetne meg. Kiemelték továbbá, hogy egy európai szabályozó testület létrehozása számos előnnyel bír, így többek között lehetővé válna a vonatkozó jogszabályok konzisztens alkalmazása és csökkenne az állami beavatkozás lehetősége. A tanulmány ugyanakkor kifejti azt is, hogy a piaci szereplők nagy része inkább ellenzi, semmint támogatja egy ilyen testület létrehozását. (JogiForum.hu)

Több, mint három év várakozás után az Egyesült Államok szenátusa ratifikálta az Európa Tanács keretei közt létrejött Cybercrime Egyezményt. Az egyezmény ratifikálásának eredményeként az USA további negyven, főként európai országgal fog együttműködni az internetes bűncselekmények üldözésében. A ratifikálás eredményeként az Egyesült Államok arra is kötelezettséget vállalt, hogy segít érvényre juttatni más országok internetes bűncselekmények ellen meghozott törvényeit. A szerződéshez való amerikai csatlakozást ellenzők attól félnek, hogy ennek eredményeként az internetes szólásszabadságot korlátozó egyes országok törvényeinek az Államokban is érvényt lehet majd szerezni. (JogiForum.hu)

Az európai elektronikus adatokat tartalmazó útlevelek biztonságosságát kérdőjelezte meg az a német szakértő, aki bemutatta, hogy az útlevelekben szereplő személyes adatok könnyen átmásolhatók más adathordozókra. LUKAS GRÜNWALD egy konferencián kijelentette: a néhány EU tagállamban most bevezetésre kerülő útlevelek kiállítása pénzkidobás. A konferenciát az egyes komputerek, telefonok és egyéb elektronikai termékek gyenge pontjairól, hibáról minden évben megrendezik. GRÜNWALD kijelentette: mindössze két hétre volt szüksége ahhoz, hogy kidolgozza, hogyan kell az útlevélben elhelyezett chipkártyát „klónozni”. Ebben elmondása szerint segítségére voltak az e-útlevelek elkészítésére vonatkozó standardok, melyeket az ENSZ egyik szervezetének honlapján talált meg. A szakértő módszerét az új német útlevélen próbálta ki, de elmondta: minden ország e-útlevelén sikerülne kimásolnia az adatokat, mivel mindegyik ugyanezekre a standardokra épül. Bár a másolás nem ütközött nehézségekbe, GRÜNWALD szerint az adatokat nem lehet úgy megváltoztatni, hogy az ne legyen észrevehető. (EUvonal)

Az angol parlament a közelmúltban fogadta el azt a jogszabályt, melynek értelmében a bankok és más bankkártya-kibocsátók bevonhatják az elektronikus fizetésre is használható plasztikkártyákat abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy használójuk pedofil pornóképeket tartalmazó weblapokat látogat. A bankok megfelelő feltételek fennállta esetén a kártyákhoz tartozó bankszámlák tulajdonosainak személyes adatait a rendőrség számára is továbbíthatják. Az angol hatóságok reményei szerint ez a megoldás több sikerre vezet a pedofilia elleni küzdelemben, mint az internetes oldalak megszüntetése: az Internet Watch Foundation nevű szervezet közlése szerint ugyanis az ilyen tartalmú weblapoknak mindössze 0,2%-a található Angliában, a többiek az ország határain kívül kerülnek fel az internetre. (JogiForum.hu)

A Magyar Televízió Rt. politikai kiszolgáltatottsága és csődközeli pénzügyi helyzete miatt éles hangú levelet írt az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének (EBU) elnöke, ARNE WESSBERG GYURCSÁNY FERENCNEK. A levél szégyennek minősíti az MTV helyzetét. Az MTV elnöke tagadta, hogy köze lenne a levélhez. OLAF STEENFADT, RUDI ZOLTÁN MTV-elnök tanácsadója ugyanakkor akciótervet dolgozott ki; a Magyar Televízió Rt. szervezeti és politikai függetlenségéhez című anyag egy intézkedési tervet is tartalmaz. E szerint párbeszédre van szükség a magyar miniszterelnökkel, az MTV és az EBU elnökei részvételével. Ezt kezdeményezte is mind az MTV, mind az EBU elnöke. Követeléseik között szerepel a készülékhasználati díj visszaállítása, egy új székház finanszírozásának a biztosítása, és a most műholdon terjesztett M2-nek egy földi frekvencia biztosítása. Az Országos Rádió és Televízió Testület szeptemberben – viták után – meghosszabbította az MTV Rt. műsorszolgáltatási engedélyét. (Népszabadság)