A fejlett világ nagy részén megkezdődött, sok helyen pedig már befejezéshez közeledik a televíziós műsorszórás átállása analóg technológiáról digitálisra. Az Európai Bizottság 2005. május 24-én publikált „az analógról a digitális műsorszórásra történő áttérés felgyorsításáról” című közleményében 2012. január 1-jét jelölte meg az analóg földfelszíni televíziós műsorszórás leállítására. A Kormányprogram ezzel összefüggésben a digitális átállás felgyorsítását tűzte ki célul. A digitális átállás céldátuma, vagyis az analóg sugárzás beszüntetésének időpontja, 2011. december 31-i dátummal került meghatározásra.

A 2006. júniusában Genfben tartott RRC06 nemzetközi frekvencia-elosztó értekezleten aláírt egyezmény értelmében Magyarország 8 televíziós és 3 rádiós multiplexet üzemeltethet, amelyek optimális kihasználás esetén mintegy 30-40 országos földfelszíni sugárzású digitális televízió- és számos új rádiócsatorna megjelenését teszik lehetővé. Ezzel a digitális televíziózás magyarországi bevezetésének egyik legfontosabb előfeltétele teljesült.

A Kormányprogrammal összhangban a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. LXXIV. törvény (Dtv.) értelmében Magyarországon a digitális átállásnak 2011. december 31-ig kell megvalósulnia úgy, hogy a lakosság legalább 94%-át elérje a digitális televíziós műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati műsorszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas készülék.

A digitális rádió és televízió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságának pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra a Dtv.-ben foglalt eltérésekkel a 78/2006. (IV.4.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. A pályázat lebonyolítására a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) jogosult. Az NHH a Dtv. 43. § (1) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló négy digitális televízió műsorszóró, valamint a digitális átállást követően rendelkezésre álló további egy digitális televízió műsorszóró hálózat üzemeltetési jogára vonatkozó pályázatot 2007. október 31-ig írja ki. Természetesen a digitális televíziózás fontos társadalmi kérdés, ezért a pályázati folyamat felett az Országgyűlés egy erre a célra létrehozott eseti bizottság útján gyakorol ellenőrzést. A bizottság a szavazati jogok egyharmadát képviselő tagok javaslatára, indokolás mellett, több ízben is visszaküldheti az NHH-nak a pályázati dokumentáció tervezetét. Tekintettel a pályázati dokumentációnak a médiaszabályozással fennálló szoros összefüggésére és a médiaszabályozás közelgő módosítására, nem zárható ki, hogy a bizottság a pályázati kiírási dokumentációt átdolgozásra visszaküldi. Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy a kiírásra a Dtv.-ben meghatározott 2007. október 31-i határidőt az NHH nem tudja megtartani.

A kormányzat, az NHH és a műsorterjesztési piac valamennyi szereplőjének érdeke csakis a sikeres digitális átállás irányába mutathat. A pályázati dokumentáció, a konzultációra bocsátott formájában, ezt igyekszik biztosítani, és többé-kevésbé figyelembe veszi az Európában eddig végrehajtott digitális televíziózásra vonatkozó átállásokból leszűrhető tanulságokat. Mindazonáltal érezhető a dokumentáción, hogy az súlyos kompromisszumokkal terhelt. A tanulságok összefoglalva a következők:

1. Körültekintően, a pályázat nyertesének üzleti szabadságát megőrizve kell az üzleti modellt (fizetős, szabad vagy vegyes modell) meghatározni.
2. Kellő hosszúságú simulcast periódust (párhuzamos digitális és analóg műsorszórás) kell meghatározni, annak érdekében, hogy a lakosság felkészülhessen a tényleges lekapcsolásra.
3. Biztosítani kell, hogy a legnépszerűbb csatornák csatlakozzanak a digitális platformhoz.
4. Megfelelő mennyiségű és elérhető árú dekóder biztosítása és a megfelelő tömörítési eljárás kiválasztása szükséges.

Ezek fényében, különös figyelemmel arra is, hogy Magyarországon a földfelszíni televíziós műsorszórás a többi vételi móddal szemben visszavonulóban van, fontos lehet néhány ponton a pályázati dokumentációt újragondolni, hiszen az alábbi példák intő jelként vagy éppen követendő példaként szolgálnak.

1. Sajnálatos tény, hogy a digitális földfelszíni platformok európai bevezetésének első hulláma, amely azonnal fizetős szolgáltatásokkal indított, látványos csődökkel ért véget. Az angol és spanyol digitális platformok 2002-ben bekövetkezett csődjeit több más ok mellett, jelentős részben szabályozási hibák okozták. A tanulságokat levonva, az indulás második hullámában az üzleti szereplők a szabályozókkal együttműködve más modellt választottak. Az új üzleti modell alapján a digitális platformok ingyenes televíziós kínálattal indultak. Ebben a modellben rövid idő alatt magas digitális penetrációt (lakossági elérést) értek el az ezeket alkalmazó országok. Ezután a már meglévő penetráción, fokozatosan vezettek be fizetős szolgáltatásokat. A fizetős modellben indult néhány országban 5 éven belül sem sikerült a digitális penetrációt 5% fölé tornászni. E modellre a legjobb példa Európa legsikeresebb földfelszíni platformja, az angol Freeview, de ezt a modellt követték 2002 óta mindenhol, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban is.

2.Az eddigi nemzetközi példák között egy sem akad, ahol a kikapcsolás feltételei egy év alatt megteremthetők lettek volna. Az angol Freeview 2002-ben indult és 2012-as kikapcsolást tervez, az Európában talán legfejlettebb finn platform 2001-ben indult és 2007-es kikapcsolást valósít meg, Franciaország 2005-ös indulás után 2011-el számol. Az európai példák alapján legalább 5-6 év a simulcast periódus hossza, kivételt csak azok az országok jelentenek, ahol a kábel penetráció magasabb, mint 90%, de ott is 3 évet szánnak az átállásra. Magyarországon 2008-as indulással számolva még a 2011 végi kikapcsolás is valószínűtlenül ambiciózus tervnek tűnik, de a közszolgálati csatornák esetében a lekapcsolási feltételek 1 éven belüli megvalósulásának nincs realitása.

3. A digitális platform életképessége és gazdasági működőképessége szempontjából elkerülhetetlen, hogy a két legnézettebb televíziós műsorszolgáltató, a jelenlegi két földfelszíni kereskedelmi adó indulástól kezdve részt vegyen a platformon, mégpedig a jelenlegi országos lefedettségi arányuknak megfelelő majdani vételkörzettel, tekintve, hogy őket választja a nézők mintegy 50-60%-a, és a hirdetők 80-90%-a. A két földfelszíni kereskedelmi adó jelenléte nélkül az új DVB-T platform nem lehet vonzó a nézők számára, akik ezért nem fognak áttérni a digitális vételre, illetve olyan, az anyagi lehetőségeiknek megfelelő platformot fognak választani, amelyen ez a két csatorna fellelhető.

4. A technológiai feltételek között a kiíró előírja az MPEG4 tömörítési eljárás kötelező alkalmazását. Ez a tömörítési eljárás az európai gyakorlatban a fizetős televíziós és a HDTV programok esetében jelent meg idáig. A kiírási dokumentáció értelmében viszont ingyenes műsorterjesztés esetében is kötelező lenne, holott jelenleg nem kellő mennyiségben érhetők el ezek a berendezések, illetőleg áruk lényegesen meghaladja a jelenleg legelterjedtebb MPEG2-es set-top-boxok árát.

Mindezen tapasztalatok következetes figyelembe vétele minden bizonnyal előremozdítaná a digitális átállás sikerét Magyarországon is. A módosítások végrehajtására pedig úgy tűnik kellő időt biztosít a médiaszabályozás miatti esetleges csúszás.

Rausch János
ügyvéd