Az Országos Rádió és Televízió Testület évek óta egy fontos feladatának tekinti a médiatörvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezései megtartásának számonkérését, és az előírásokat megsértő műsorszolgáltatók szankcionálását. A kiskorúak jogainak védelme érdekében folytatott az ORTT szülőket megszólító televíziós szpot-kampányt „Ne a televízió nevelje fel a gyereket!” címmel, amely a tudatos médiafogyasztásra hívta fel a figyelmet. Az ORTT a műsorok rendszeres figyelésén túl 2008-ban célvizsgálatot is lefolytatott a médiatörvény kiskorúak védelmével kapcsolatos szabályok érvényesülésének ellenőrzésérezése, amely ezúttal három kereskedelmi és három közszolgálati csatorna hétvégi gyermekműsor kínálatát vette nagyító alá. A vizsgálat a TV2, az RTL Klub, a Viasat3 illetve a közszolgálati csatornák műsorára terjedt ki, amivel egyúttal lehetőség nyílt a kereskedelmi és a közszolgálati kínálat összevetésére is. A médiahatóság korábbi fellépéseinek hatására a műsorszolgáltatók normakövető magatartása – legalábbis a gyermeksávok esetében – erősödni látszik, azonban az is megállapítható, hogy a médiatörvény kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezései továbbra sem teljesülnek maradéktalanul, ezért a Testület a jövőben még több figyelmet szentel ezekre a műsorszámokra, rendszeresen, hetente ellenőrizni fogja a hétvégi gyermeksávokat. A gyermeksávokat vizsgáló tanulmány és a szakvélemények az ORTT honlapján olvashatók.
2009 áprilisától a pendrive-ra is szerzői jogdíjat kell fizetni, ugyanúgy, ahogyan a memóriakártyákra: az adathordozók árában száz, illetve ezer forintos nagyságrendű változással kalkulálhatunk. Az ARTISJUS Jogdíjközleménye – amely 2009 január 1. és 2009. december 31. közötti időtartamra (időbeli hatály) határozza meg a jogdíjakat – szerint az adattárolási kapacitás növekedésével arányos rendszerben kell ezentúl jogdíjat fizetni a hordozható háttértárak után. SZINGER ANDRÁS, az Artisjus főigazgatója a Pénzcentrumnak adott interjújában elmondta, hogy szerinte nincs másról szó, mint hogy a technológia fejlődésével újabb-és újabb adathordozókról hallgatunk zenét, nézünk filmet. Már a nyolcvanas években is megfizettünk a magnókazetták jogdíját, aztán jött a videokazetta, a CD, a DVD- most pedig a pendrive és a memóriakártya van soron. A legutolsó felmérések szerint a felhasználók 35 százaléka zenét, 6 százalékuk pedig filmet tárol az USB-kulcsokon, a memóriakártyánál ez az arány 46 és 9 százalékos. A főigazgató kifejtette továbbá, hogy négy kivétellel (Nagy-Britannia, Írország, Luxemburg, Málta) az összes EU- tagállamban fizetnek a vásárlók hasonló jogdíjat a különböző adathordozók után – igaz, nem mindenhol jelölik ezt hologramos matricával. Tehát ha külföldről hozunk be pendrive-ot, jó eséllyel akkor is benne van a termék árában a jogdíj, csak nem a magyar jogosultakat juttatjuk bevételhez. Ha valamely itthon forgalmazó kereskedő más országban már megfizette a díjat, az Artisjus igazolása alapján azt visszaigényelheti. (JogiFórum.hu)
Hiányosak, nem kellően pontosak, ezért a személyes adatok védelme szempontjából sem megfelelőek azok a törvényi előírások, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyűjtését és az ilyen információgyűjtés engedélyezésének, ellenőrzésének rendszerét szabályozzák. JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos hivatalból folytatott vizsgálatot és törvénymódosítást kezdeményezett. Az internetes szolgáltatások, például az elektronikus levelezés, a csevegőprogramok, a bárki számára hozzáférhető tárhely szolgáltatások magáncélú használata visszavonhatatlanul a magánélet természetes részévé vált. A magánéletnek ez a része ugyanolyan védelmet igényel, mint a magánszféra más területei, például a magánlakás és a levéltitok. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénynek egyértelmű választ kell adnia arra, milyen hírközlési szolgáltatás figyelhető meg titokban, továbbá végezhető-e on-line házkutatás, azaz az internetre csatlakozó otthoni számítógép vagy más informatikai eszköz adattárolójának távolról, észrevétlenül történő átkutatása. Ha a törvényalkotó úgy dönt, hogy igen, akkor ezt a magánszférához való jog, valamint a személyes adatok védelméhez való jog legkisebb korlátozásával, a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtő tevékenységek között kell szabályozni. A titkos információgyűjtés célszemélyeit csak kivételesen, nyomós nemzetbiztonsági érdekből szabad csoportismérvek alapján meghatározni. A szükségtelenül rögzített adatokat ésszerű időn belül törölni kell és pontosan meg kell határozni a törlés határidejét. A nemzetbiztonsági feladatok törvényi elhatárolása nem konzekvens, így a titkos információgyűjtés külső engedélyezési jogköreinek elhatárolása sem teljesen következetes. Ezért a nemzetbiztonsági törvény módosítása szükséges ahhoz, hogy ki lehessen zárni az engedélyezési hatáskörök ütközését. Ki kell alakítani a külső engedélyezési eljárások hatékony ellenőrzésének rendszerét, mert demokratikus jogállamban nem folyhat közhatalmi tevékenység jogorvoslati lehetőség és ellenőrzés nélkül – mutatott rá JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos.
Mégsem változtatja meg a felhasználási feltételeit a Facebook, ezért egyelőre nem tárolják a cég adatbázisában a felhasználók által feltöltött tartalmakat a profil törlése után. A felháborodást keltő új rendszer bevezetéséről nem mondtak le teljesen közösségi oldal vezetői, csak elhalasztották azt. Tiltakozást váltott ki a jogvédők és a közösségi oldal látogatóinak a körében, hogy a Facebook vezetése úgy változtatta meg a honlap felhasználási feltételeit, hogy a felhasználók nem törölhették az általuk feltöltött adatokat a cég adatbázisából még azután sem, hogy megszüntették a profiljukat. A tiltakozás hatására a Facebook most úgy döntött, hogy visszaállítja az eredeti felhasználási feltételeket, amik február előtt voltak érvényben, ameddig egy mindenki számára elfogadható megoldást nem talál a problémára. MARK ZUCKERBERG a Facebook alapítója korábban azt írta a blogján, hogy azért van szükség arra, hogy a felhasználókról szóló adatokat örökké tárolják, mert csak így működhet következetesen a szolgáltatásuk. A Facebook kísérlete a felhasználási feltételek megváltoztatására ugyanakkor összefüggésben lehet azzal, hogy a cég a közelmúltban hirdetők számára próbálta értékesíteni az adatbázisát, melyben 170 millió emberről találhatóak részletes információk. (Piac & Profit)
Kilencvenöt évig védenék az előadóművészek szerzői jogait az EU-ban – derült ki abból a jelentésből, melyet az EP jogi ügyekért felelős bizottsága hagyott jóvá. A jelenlegi 50-ről 95 évre emelnék az európai előadóművészek szerzői jogi védelmét – az erről szóló irányelvtervezetet még tavaly júliusban ismertette az Európai Bizottság, az Európai Parlament szakbizottsága pedig most szavazott róla. A védelmi idő meghosszabbítása azt is jelentené, hogy a zenészek öregkorukban is biztosan számíthatnak eme – gyakran egyedüli – bevételi forrásukra. A képviselők jóváhagyták azt a rendelkezést is, melynek értelmében egy speciális alapot hoznának létre, amelybe a lemezcégek a művészek által biztosított jogokból befolyt bevételek 20 százalékát fizetnék be. Az előadóművészek ebből az alapból a meghosszabbított időtartam alatt, azaz 45 évig, éves kifizetésre lennének jogosultak. A szakbizottság mindemellett arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a rendelkezés életbe lépését követően három évvel, majd azt követően minden negyedik évben vizsgálja meg, hogy a szerzői jogok meghosszabbított védelme ténylegesen javított-e az előadóművészek szociális helyzetén. (Bruxinfo)
A mobiltarifák újabb szabályozására készül az Európai Bizottság (EB) annak érdekében, hogy rábírja a tagállamok nemzeti hatóságait: jobban igazítsák hozzá a díjakat a hívások költségeihez. Az Európai Unió végrehajtó testületénél Bulgária verte ki a biztosítékot. Miközben a balkáni ország az EU legszegényebb tagállama, ott fizetik az emberek a legtöbbet – percenként átlagosan 15,09 eurócentet – a mobiltelefonálásért. A készülő új szabályozás előírja majd a tagállamoknak, hogy három éven belül csökkentsék a tényleges költségek szintjére a mobiltelefonálás tarifáit. Az ügy előzményeihez tartozik, hogy FABIO COLASSANTI, a bizottság információs társadalom igazgatóságának főigazgatója levelet írt VESZELIN BOZSKOVNAK, a bolgár hatóság elnökének, s ebben igen erélyesen a díjak jelentős csökkentésére szólította fel. A nemzeti hatóság első tervezetében még mintegy 40 százalékos csökkentésre tett javaslatot, majd felülvizsgálta álláspontját, egyes feltételezések szerint a szolgáltatók erőteljes közbenjárására. Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a díjak az Európai Unió minden tagállamában három éven belül 2 eurócentre mérséklődjenek a tagállamokban. Európában az elmúlt években 40 százalékkal csökkentek a végződtetési díjak, ám tagállamonként még mindig nagyon eltérőek a tarifák. A szakértők szerint emellett az is aránytalanságot jelent, hogy a mobilvégződtetési díjak nagyságrendekkel magasabbak a vezetékes tarifáknál. (VG.hu)
A sajtótörvény módosítását kéri, valamint az önszerveződés erősítését tervezi a Magyar Lapkiadók Egyesülete. A nyomtatott sajtó meglévő problémáit a gazdasági válság várhatóan felerősíti, ezért a kiadóknak közösen, minden lehetséges módon fel kell lépniük a szakma érdekében – áll a szervezet közleményében, amely megkerülhetetlennek nevezi a sajtótörvény megújítását. A közgyűlés felhatalmazta az elnökséget, hogy tegyen lépéseket a sajtóalap lehetőségének megteremtéséért, valamint dolgozza ki és széles szakmai körben bocsássa vitára a sajtóparlament koncepcióját. Az Alkotmánybíróság időközben megsemmisítette a sajtótörvény azon előírását, ami szerint az időszaki lap nyilvántartásba vételét meg kell tagadni, ha az időszaki lap „tartalma a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik”. A határozat szerint a sajtótörvény „azzal, hogy megtiltja annak a lapnak a regisztrációját, amely vélhetően személyiségi jogi sérelmet fog megvalósítani, illetve azzal, hogy elrendeli a bármely személyiségi jogi sérelmet megvalósító időszaki lapnak a nyilvántartásból való mérlegelés nélküli törlését, a sajtó- (és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítási) szabadság szükségtelen és aránytalan, tehát alkotmányellenes korlátozását valósítja meg”. (NOL.hu)
Az IIPA, a Nemzetközi Szellemi Tulajdonvédelmi Szövetség független szervezetként mindenévben helyzetjelentést küld az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának, mely egyben ajánlásokat is tartalmaz. A vázolt kép közép- és hosszútávon befolyásolja az egyes országok részvételét a szellemi tulajdonvédelmet igénylő iparágakban – például a szabadalmak, védjegyek egyre több iparágban válnak alapvetővé –, nem is beszélve a film- zene- szoftver- és média-iparról. Magyarország évek óta, javulás nélkül a „Megfigyeltek Listáján” található, és a 2009. február 17-én közzétett idei „SPECIAL 301” jelentés tanúsága szerint 2009-ben sem lesz ez másként. Az IIPA (Nemzetközi Szellemi Tulajdonvédelmi Szövetség) „SPECIAL 301” jelentése 48 országot vizsgálva minden évben körbejárja a szellemi tulajdon elleni jogsértések kérdéskörét, elemzi, hogy milyen intézkedések és reformok lennének szükségesek a kalózok elleni küzdelemben, illetve alapvető piaci korlátozások bevezetésére tesz javaslatot. Az idei jelentésben a legnagyobb hangsúlyt az on-line lehetőségek teremtette kihívások kapták. Az IIPA idén 13 országot helyezett a kalózkodás szempontjából „Kiemelten Megfigyeltek Listájára”: Argentínát, Bruneit, Kanadát, Chilét, Egyiptomot, Indiát, Indonéziát, Mexikót, Pakisztánt, Kínát, a Fülöp-szigeteket, Oroszországot és Thaiföldet. Az IIPA javaslata alapján 25 ország – köztük Magyarország – a „Megfigyeltek Listáján” található. A jelentés szerint a kalózkodás mértéke Paraguayban a leglesújtóbb. Magyarország kapcsán a „SPECIAL 301” rámutat, hogy sem a fogyasztók, sem a törvényhozók nem támogatják teljes mértékben a jogvédelem ügyét, ugyanakkor megemlíti, hogy az elmúlt évben a jogvédők és a joggyakorlók továbbra is együttműködtek a kalózok elleni küzdelemben. A rendőrök, a vámosok, az ügyészek és a bírák szellemi-jogvédelmi oktatásban részesültek, ám a rendőrség – bár alapvetően jó munkát végzett az internetes bűnözők lefülelése terén –, sajnos nem rendelkezik elég fejlett technikai bázissal ahhoz, hogy ezt a súlyos problémát megfelelő módon kezelni tudja. A jelentés úgy látja, hogy hazánkban az ügyészek és a bírák még mindig nem tekintik igazán súlyos bűnnek a szellemi jog megsértését, s az effajta ügyekben meghozott ítéletek nem elég elrettentő erejűek. A jogvédők – köztük az ASVA, az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány – abban reménykednek, hogy a kormány által 2008-ban létrehozott új Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) jelentős eredményeket mutat majd fel 2009-ben, s így Magyarországon mind az internetes, mind a „piaci” kalózkodás csökkenő tendenciát mutat majd. (ASVA)
Az Európai Bizottság összehangolt koncepció alapján törekszik a rádióspektrum tehermentesítésére és jövőbeli használatának alakítására, hogy az unió polgárai számára biztosítsa a digitális televíziózás előnyeit és az interaktív televíziós szolgáltatások egyre bővülő körét, amelyeket több átviteli módon is el lehetne érni, például földfelszíni, műholdas, kábeles, internetes és mobiltelefon-hálózatokon keresztül. Ennek érdekében a tagállamokban fokozatosan leépítik a nagy spektrumigényű analóg műsorokat és egyre inkább átállnak a digitális műsorszórásra. Az analóg földfelszíni műsorszórás leállítása általában véve jól halad Európában: öt tagállamban mára teljes mértékben megvalósult (Németországban, Finnországban, Luxemburgban, Svédországban és Hollandiában), 2010-re pedig az EU egész területén nagy előrelépés várható e téren. A teljes leállásra az unió által kitűzött 2012-es cél majdnem minden tagállam esetében tarthatónak látszik. Mivel a digitális műsorszórás rádióspektrum-használatát tekintve gazdaságosabb, kapacitások szabadulhatnak fel új alkalmazások, mint például a nagy felbontású tévé, a mobilkommunikáció és a vidéki területeken üzemeltetett széles sávú vezeték nélküli szolgáltatások számára. Ez serkenti az innovációt és új lehetőségeket kínál a távközlési és a médiaágazat növekedésére, ezzel pedig hozzájárul az európai gazdaság fellendítésére tett erőfeszítések sikeréhez. A Bizottság közös koncepció kialakítására törekszik a digitális átállás következtében felszabaduló sávszélesség felhasználását illetően, hogy az abból származó előnyöket a lehető legnagyobb mértékben a belső piac és az 500 milliós uniós lakosság hasznára fordíthassa. Az ország területét részlegesen lefedő digitális földfelszíni televízióadást eddig 21 tagállamban (Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Lettország, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország, Szlovénia, Egyesült Királyság) vezettek be. További öt tagállam (Ciprus, Írország, Lengyelország, Portugália és Szlovákia) bejelentette, hogy legkésőbb 2010-ben bevezetik a digitális szolgáltatásokat. Románia még nem közölte szándékát. Luxemburgban, Hollandiában, Finnországban, Svédországban, Németországban, Belgium flamand régiójában és Ausztria jelentős részében már leállították az analóg földfelszíni műsorszórást, Ausztria fennmaradó részében, Észtországban, Dániában, Spanyolországban, Máltán és Szlovéniában pedig 2010 végéig tervezik megvalósítani a teljes leállást. Az analóg földfelszíni műsorszórás leállására 2010 vége és 2012 vége között fog sor kerülni Belgium vallon régiójában és a fővárosi régióban, Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Görögországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Litvániában, Lettországban, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban. Lengyelországban a végső leállás legkésőbb 2015-ben várható. (EU Rapid)
