Az információs társadalom fejlesztésével, megvalósításával kapcsolatban szinte felsorolhatatlanul sokféle várakozás él a közgondolkodásban. E várakozások érintik – néhány területet önkényesen kiragadva – a gazdaság, az oktatás, a média és az állami élet megszervezésének, az állami szervek működtetésének kérdéseit. Az ezredforduló óta elmúlt évtized során mind az Európai Unió, mind Magyarország fejlesztési elképzelései, és az ezeket rögzítő dokumentumok között szép számmal találunk olyanokat, amelyek az informatikai eszközök kormányzati, közigazgatási és igazságszolgáltatási alkalmazásának útját egyengetik.

Az Európai Közösségek Bizottsága szerint napjainkban Európa jogi integrációjának előrehaladása főként azon múlik, hogy sikerül-e létrehozni azokat az eszközöket, amelyek az elfogadott jogi aktusok gyakorlati hatékonyságának fokozásához szükségesek. Tervek, közlemények sokasága igazolja az EU e téren kifejtett aktivitását. Szinte minden évre jut egy-egy fontosabb kezdeményezés. Csak az áttekintés végett említünk meg néhány fontosabbat ezek közül. Ilyen dokumentum a 2000-ben kidolgozott „eEUROPE 2002 An Information Society For All” című akcióprogram, továbbá a COM567-es „The Role of eGovernment for Europe’s Future”, a COM229-es „i2010: Európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című, a COM173-as „i2010 eGovernment cselekvési terv: az elektronikus kormányzat létrehozásának felgyorsítása a társadalom egészének javára” című és a COM329-es „Úton az európai e-igazságügyi stratégia felé” című bizottsági közlemény. A tervezetekből jól látható, hogy a jogi integrációnak kiemelt fontosságú területeként jelenik meg az e-kormányzati tevékenység, mely az e-közigazgatás és az e-igazságszolgáltatás fogalomkörét egyesíti.

E területeken az ügyletek, dokumentumok megbízhatóságának, hitelességének alapvető jelentősége van. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a kommunikációs infrastruktúra biztonságossá tételére, a dokumentumok hitelesítésére, az elektronikus aláírás és az elektronikus személyazonosítás megbízható módszereinek és sokoldalú garanciákkal biztosított szabályozási környezetének kidolgozására.

Az i2010 eGovernment cselekvési terv 2010-ig öt, az elektronikus kormányzattal összefüggő társadalompolitikai célt tűzött ki:
1. társadalmi integráció felgyorsítása érdekében minden polgár számára megbízható, innovatív elektronikus kormányzati szolgáltatások és az azokhoz való könnyű hozzáférés biztosítása.
2. átláthatóság, elszámoltathatóság, az adminisztratív terhek könnyítése és a hatékonyság növelése,
3. a közbeszerzések elektronikus elérhetőségének 100%-os biztosítása és 50%-uk elektronikus lebonyolítása,
4. kényelmes, biztonságos, interoperábilis és hitelesített hozzáférés a közszolgáltatásokhoz egész Európában,
5. a közösségi intézményekkel kapcsolatban gyakran felemlegetett demokrácia-deficit enyhítésére a hatékony közvita és a demokratikus döntéshozatalban való részvétel eszközeinek előkészítése és demonstrációja.

Rendkívül ambiciózus, a teljesítésükre kitűzött szoros időkeretek miatt szinte utópisztikus tervek ezek. Nagy kár, bár szinte természetesnek is tekinthetjük, hogy az egyébként helyeselhető célok megvalósítása még sok kívánnivalót hagy maga után.

A közigazgatás informatikai fejlesztései mellett számos e-igazságügyi projekt van jelenleg is folyamatban. Egyes tagállamokban – különösen figyelemre méltóak Ausztria, Finnország és Németország eredményei – nemzeti szinten számos projekt segíti a polgárokat, hogy hatékonyabban információhoz jussanak. A jogrendszerre, a jogalkotásra és az ítélkezési gyakorlatra vonatkozó információk elérhetők az interneten; a peres felek és a bíróságok közötti elektronikus kommunikációs rendszereket gyors ütemben fejlesztik, és határozott törekvések mutatkoznak teljes mértékben elektronikus eljárások bevezetésére is.

Az e-igazságszolgáltatás területén napirenden lévő legfontosabb közösségi szintű kezdeményezés a 2008-ban megfogalmazott stratégia. A dokumentum leszögezi, hogy a Bizottság az igazságügyi együttműködés előmozdítása érdekében ösztönzi az infokommunikációs eszközök felhasználását, s az e-igazságszolgáltatás fejlesztését a jogrendszerek korszerűsítése kulcsfontosságú elemének tekinti. A Bizottság felfogása szerint e-igazságszolgáltatás alatt azokat az informatikai fejlesztéseket kell érteni, amelyek javítják a polgárok igazságszolgáltatáshoz való jogának érvényesülését és a jogi eljárások hatékonyságát, akár valamely jogvita rendezésére, akár valamely magatartás büntetőjogi szankcionálására irányulnak.

A közösségi e-igazságszolgáltatási kezdeményezések eddigi legfontosabb eredménye a 2003-ban elindított, és azóta folyamatosan fejlesztett e-justice portál. Végső célként a stratégia azt vetíti előre, hogy a honlap az európai igazságügyi térség arculatává válik. A portál szolgáltatásaival elő kívánja mozdítani a könnyebb hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz, a tájékoztatást az egyes bűnügyek sértettjei számára, valamint közvetlen online hozzáférést kell majd biztosítania egyes európai eljárásokhoz, különösen a kisebb értékű követelések érvényesítése, az ún. bagatell-ügyek tekintetében. Hosszú távon pedig el kellene érni, hogy egyes eljárások teljes mértékben elektronikusan lefolytathatók legyenek. Ennek jogalapja már formálódik a közösségi jogban: ilyen például a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendelet vagy az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK rendelet.

E-kormányzati tervekről, formálódó szabályozási környezetről és megvalósult vagy éppen folyamatban lévő fejlesztésekről Magyarország vonatkozásában is van már mit mondanunk. Nagy reményekkel és a nagy tervekre jellemző túltengő optimizmussal készült el a 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozattal kihirdetett Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS). Bár a MITS szövege 2004 októbere óta nem módosult, és jól láthatóan a kormányzat környékén, mint hivatkozási alapot sem idézik fel már évek óta, mégis érdemes megőrizni emlékezetünkben, mint a magyar információs társadalom fejlesztésének egy különleges értékű vízióját. Az EU cselekvési programjaihoz hasonlóan ez a dokumentum is kiemelten kezeli az e-közigazgatással és az e-igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat. A MITS 2. sz. melléklete ugyanis kifejezetten az e-kormányzat – azaz a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és egyéb közszolgálatok – informatikai fejlesztésének stratégiáját és programtervét tartalmazza.

A 2009. év e téren megszületett jogalkotási eredményei különleges fényt vetnek a régi stratégiára. A Ket. 2009. október 1-jén hatályba lépett módosítása, az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. tör vény és a hozzá kapcsolódó, 2009. októberében megjelent végrehajtási rendeletek új keretet adtak a korábban elindult és évek óta zajló, sokszor bizonytalankodó fejlesztéseknek. Gyakorlatilag ezzel jött létre az e-kormányzati szolgáltatások új rendszere, amelyben a MITS nagyvonalú elképzeléseit láthatjuk megvalósulni. Nagy jelentőségű az a változtatás, amely a Ket.-ből határozottan kiemelte, és az elektronikus közszolgáltatási tör vény keretei közé helyezte át a hatóságokkal, egyéb állami szervekkel és a közszolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel való elektronikus kapcsolattartás szabályait. Ezzel ugyanis egy szinttel magasabbra, e-kormányzati dimenzióba kerültek ezek a szolgál tatások, és így a továbbiakban nem a Ket. jogági kötődéséből és jellegéből következő közigazgatási karakter kap hangsúlyt. Mind az e-közigazgatás, mind az e-igazságszolgáltatás, mint állami alrendszerek számára azonos infrastruktúra áll rendelkezésre, s az ehhez való csatlakozás kötelező is e szervek számára.

Az elektronikus közszolgáltatások központi rendszere egységes és logikus keretbe foglalja az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat. Az elektronikus kormányzati gerinchálózat, a kormányzati por tál, az ügyfélkapu, a hivatali kapu, a biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás, az elektronikus tárhely és központi rendszer cím, valamint a központi ügyfélszolgálat már megvalósult, működő elemei a rendszernek. A tör vény által megelőlegezett, de ma még nem működő két szolgáltatás – a központi archiválás és az elektronikus fizetéseket és elszámolás lehetőségét biztosító rendszer – pedig a közeli jövőre kijelöli a műszaki, technikai továbbfejlesztés irányát.