Világszerte irányadó lehet a német bíróság ítélete a szerzői jogok és az internet viszonyát övező vitákban. A hamburgi tartományi bíróság a YouTube és a mintegy 60 ezer művészt és kiadóvállalatot képviselő Gema német szerzői jogi szervezet perében hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletében zenei videók eltávolítására kötelezte a videó megosztó portált szerzői jogok megsértése miatt. A YouTube azzal védekezett, hogy csupán technikai lehetőséget biztosít felhasználóinak videók megosztására, ezért a jogi felelősséget nem a cég, hanem a felhasználó viseli a feltöltött tartalomért. A bíróság ítélete szerint azonban a portál úgynevezett közreműködői felelősséggel tartozik a videókért, ezért gondoskodnia kell arról, hogy csak rendezett szerzői jogi státuszú felvételek jelenjenek meg. 2009 óta nincs érvényes szerződés a Gema és a YouTube között, mivel a videók köré szerkesztett reklámokból származó bevételek megosztásáról nem sikerült megegyezniük, így emiatt az oldal csak korlátozottan működik, több ezer ismert mű nem érhető el Németországban. A felek egyetértenek, hogy a reklámbevételek 10,25 százaléka a szerzői jogok tulajdonosát illeti, de a Gema további 0,6 centet követel kattintásonként, vagyis az adott videó minden egyes megtekintése után 17 forintot. Eközben tovább nőtt a Német Kalózpárt népszerűsége, jelenleg országos szinten 12 százalékon állnak, a 14 és 29 év közötti korosztályban minden második személy rájuk voksolna. (sg.hu)
A brit zeneszerzőket tömörítő szervezet jelentése szerint a jogdíjbefizetések jelentősen növekedtek az online zeneboltoknak és a streaming szolgáltatóknak köszönhetően. Az iTuneshoz, a Spotifyhoz vagy az Amazonhoz hasonló online szolgáltatások révén növekszik a kifizethető jogdíjak mértéke. A 85 ezer dalszerzőt, zeneszerzőt és kiadót képviselő PRS for Music jelentése szerint 2011-ben 3,2 százalékkal növekedtek a kifizetett jogdíjak, a 2010-es 611,2 millió angol font helyett tavaly már 630,2 milliót (223 milliárd forint) kaptak meg a jogtulajdonosok. A jelentés kitér arra is, hogy a növekedés egyértelműen a digitális szolgáltatások és a nemzetközivé váló piacok hatása. A digitális terjesztés olyan erős növekedést produkált, hogy képes volt ellensúlyozni a CD- és DVD-eladások utáni jogdíjak drámai csökkenését. Az online bevételek a licencelt szolgáltatásokból (Spotify) és az eladások utáni jogdíjakból (iTunes) a teljes jogdíjpiac 45,3 százalékkal növekedtek egyetlen év alatt, így a szigetországban már 38,5 millió angol fontnyi bevétel származik. Ezzel az összes befizetett jogdíj több mint 6 százalékát adják az új generációs zeneterjesztési módszerek. Itthon a streaming zenei piac még mindig nem indult be igazán, néhány kezdeményezést leszámítva (pl. T-Mobile Zenecenter, Deezer) nincs jelentős kereslet, pedig az okostelefon-penetráció, a mobilinternet-használat és az egyéb webes szolgáltatások penetrációja mind azt mutatja, hogy semmi akadálya nem lenne a licencelt szolgáltatások terjedésének. Az akadály valószínűleg a felhasználók vonzódása az illegális (technikailag ingyenes) megoldásokhoz akkor is, ha azok kényelmetlenebbek és szűkebb kínálatot jelentenek. (hwsw.hu)
A tartalomipar szempontjából kedvező eredményekről számolt be a HADOPI. A világ legszigorúbb szerzői jogi szabályozása értelmében magáncégek monitorozzák a fájlcserélő hálózatokat, őket a Hadopi nevű szervezet felügyeli. Két legújabb jelentése az online kalózkodás csökkenését jelzi, az adatok elsősorban azt igazolják, hogy a következetes és gyors állami jogérvényesítés erőteljesen képes befolyásolni az emberek magatartását. Azok túlnyomó többsége (95%), akit a HADOPI egy alkalommal már figyelmeztetett a jogsértő magatartás lehetséges következményeire, felhagy tevékenységével, és ezért második figyelmeztetésre már nincsen szükség. Ebből következik, hogy a vizsgált időszakban jelentősen visszaesett a P2P használók száma (17-29% között) és a P2P hálózatokon mért forgalom (43-66% között) is Franciaországban. A világon szinten mindenhol esik a P2P forgalom, amelynek szerepét egyre inkább a stream és a direct download jellegű szolgáltatások veszik át, ugyanakkor a HADOPI olyan jelet nem tapasztalt, amely arra utalt volna, hogy a P2P használók más illegális forrásra tértek volna át Franciaországban. Az adatokból nem következik a legális online szolgáltatók azonnali piaci fellendülése. Miközben a rendelkezésre álló adatok szerint a zene- és filmipar bevételei 2011-ben még mindig csökkentek Franciaországban, az online forgalom fellendülőben van, számos zenei szolgáltató tudott jelentős bővülést elérni a piacon. Azt is az eredmények között tarthatja nyilván a HADOPI, hogy a megkérdezettek harmadát a HADOPI tevékenysége vezette arra, hogy rendszeresebben fogyasszon legális forrásból származó kulturális terméket. (Index.hu)
A Pirate Bay torrent oldal üzemeltetői az ellenük indított sikeres jogi támadásokra válaszként azt tervezik, hogy a szervereiket előbb-utóbb az űrbe menekítik. A sorozatos perekre válaszul az oldal már megszüntette a .torrent fájlok hosztolását, ma már kizárólag az úgynevezett “mágnes linkek” használhatóak a tartalmak letöltésére. Az egész oldal katalógusa így mindössze 90 megabájtnyi adatot jelent, az oldal immár nem felelős a letöltések vezérléséért. A legújabb elképzelésük azonban még tovább megy: az oldalt és adatbázisát drónokban helyeznék el, melyek alacsony pályán, a Föld felett lebegnek. A drónok vezérlése GPS alapokon működne, ezzel megoldható lenne, hogy az eszközök folyamatosan a megfelelő pozícióban maradjanak és a földi node-okat automatikusan tudnák kiszolgálni. A Pirate Bay üzemeltetőinek terve az, hogy egy alacsony fogyasztású, kompakt számítógépet helyeznének el minden drónban, melyek így 100 Mbps sávszélességet tudnának biztosítani akár 50 kilométeres távolságig. A kapcsolatot olcsó, irányított vezeték nélküli eszközökkel teremtenék meg a földi proxy szerverekkel. Így a szerverek lefoglalásához vagy megsemmisítéséhez már nem lenne elég egy rendőrosztag, támadó repülőgépeket kellene bevetnie a hatóságoknak. A Pirate Bay igazi szent háborút vív igazáért, ha a légi szervereiket megtámadják, azt már háborús cselekménynek minősítenék. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a különböző energiaforrások folyamatos ellátást tudnak biztosítani a rendszernek. Várhatóan csak arra fogják használni drónjaikat, hogy egy esetleges újabb szerverlefoglalás, leállítás után azonnal indítva néhány napig biztosítják a folyamatos működést. Az ötlet ugyanakkor veszélyeztetheti a polgári repülést is, egy esetleges baleset miatt nem csak a szerzői jogi jogsértésekért kellene felelniük.(hwsw.hu)
Világelsők vagyunk az elektronikus levelezésben, derült ki az Ipsos felméréséből. A húszezer internethasználó válaszain alapuló kutatás szerint a világ internetezőinek 85%-a tart így kapcsolatot embertársaival, míg hazánkban a felhasználók 94%-a kap és küld e-maileket. A magyar netes társadalom a közösségi oldalakon is aktívabb más országok felhasználóinál. Átlagban a netezők 62%-a használja a közösségi hálókat, míg a magyarok 70%-a fent van valamelyik oldalon, de számos szegmensben vannak még Magyarországon kihasználatlan lehetőségek. A VII. Barcamp Budapest – Web 2.0 Symposiumon elhangzottak alapján a kis- és középvállalkozói szektornak az online vásárlás lehetőségének a megteremtésében van óriási lemaradása, 24 százalékos költségcsökkenés mellett bevezetésével akár negyedével növelhetné a forgalmát. (Prim.hu)
Ismét a telefon- és internetadó kivetéséről szóló hírek jelentek meg a hazai médiában. Az első információk alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium 40-50 milliárd forint bevételt várna a mobil- és vezetékes hívásokra, valamint az internetforgalomra kivetendő adótól, de az is felmerült, hogy az új távközlési adó kizárólag a mobiltelefonok adatforgalmára vonatkozzon. A tervek szerint az új adót a szolgáltatók számláznák ki, a teher viszont a felhasználóké lenne, amely az áfa 27%-ra emelkedése után újabb terhet jelentene a lakosságnak minden sms, telefonhívás és internetezés után. Az ötlet nem újdonság, négy éve az akkori kormány a civil és szakmai szervezetekkel és a parlamenti pártokkal történt egyeztetés után állt csak el az internetadó bevezetésétől. Az adó célja akkor – a gazdasági világválságra és a szűkős költségvetésre hivatkozva – a kultúra finanszírozhatóságának szinten tartása lett volna. A hírekre Nyitrai Zsolt korábbi internetügyi felelős, a 2008-as koncepció fő ellenzője reagált: “Az internet műfaja teljesen önálló és különleges, ezért sem támogatjuk semmiféle megadóztatását, megsarcolását” (hvg.hu)
Sem politikai, sem más jellegű cenzúra nem éri hazánkban az internetet, állapította meg az OpenNet Initiative (ONI) kutatása. A Torontói Egyetem, a Harvard Egyetem és az ottawai SecDev csoport közös projektjének eredményei alapján a legkiterjedtebb internetes cenzúra a “nemzeti internet” létrehozását tervező Iránban van, a feketelista második helyét Kína érdemelte ki a “nagy tűzfal” üzemeltetésével (de a mikroblogok felhasználóinak is meg kell adniuk valós nevüket egy friss rendelet alapján). A Közel-Kelet és Ázsia számos államára, köztük például a demokratikus Indiára is jellemző a világháló cenzúrázása, de Európában csak Törökország és Fehéroroszország esetében találtak az internet szűrésére utaló jeleket. A csoport négy szempontból vizsgálta az online tartalmak szűrését: politikai – kormányellenes, társadalmi – a lakosság többsége által sértőnek tekintett, biztonsági tartalmak, valamint egyes internetes kommunikációs eszközök tiltását vizsgálták. Megállapították, hogy a kormányok egyre innovatívabb megoldásokat alkalmaznak – az “új generációs szűrés” során a terjedelmes tiltólisták helyett célzott megfigyelést folytatnak, az ezekhez szükséges termékeket és szolgáltatásokat nagyrészt Szilícium-völgyi cégektől szerzik be. Magyarországon a kutatók szerint nincs bizonyíték arra, hogy a hatóságok akadályoznák a tartalmakhoz való hozzáférést. Az Európai Unió szigorúbb szabályozást kíván bevezetni a kommunikációs cenzúrát lehetővé tévő termékek és szolgáltatások ellenőrzésére, az új technológiák exportját feltételekhez kötné. (Prim.hu)
Egyre növekvő számban találkozhatunk vásárlásra buzdító ún. ,,böngésző” vírusokkal. A JS/Agent trójai kártevő érdekessége, hogy a böngészés közben egy párbeszédablakot jelenít meg a böngészőprogramban a felhasználót vásárlásra buzdítva. Amennyiben ezt eléri, törli magát a számítógépről, azonban ha úgy döntünk, hogy semmit nem veszünk, kártékony tevékenységbe kezd. Az ESET felmérése szerint az internethasználók 49%-a egyáltalán nem kattint a felugró ablakokra, azonban 29%-uk klikkel, ha olcsóbb vásárlási lehetőséget kínálnak fel nekik, míg további 25% a katasztrófahírek felbukkanásakor nyitja meg a tartalmat. (Prim.hu)
A hatályba lépő új szabálysértési törvényben már nem szerepel az adatvédelmi szabálysértés. Mivel a 2012. évi II. törvény már nem tartalmazza a szabálysértést, így 2012. április 15-től adatvédelmi ügyben csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az illetékes, amely adatvédelmi hatósági eljárást folytathat le, eljárásában legfeljebb 10 millió forint bírságot szabhat ki. (adatvedelmiszakerto.hu)
