hírek

Az Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott az Eötvös Károly Intézet panaszának, amely szerint az Európai Emberi Jogi Egyezmény I. fejezetének 8-as cikkébe ütközik a TEK bírói engedély nélküli titkos megfigyelését lehetővé tevő törvény. A bíróság szerint a 8-as cikkbe foglalt magán- és családi élet, a lakás és a levelezés tiszteletben tartását, mint alapvető emberi jogot csak meghatározott esetekben lehet megsérteni, például nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, vagy zavargás, bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme esetén. Az ítélet alapján az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti, továbbá a titkos megfigyelést független döntéshozó szervnek kell jóváhagynia. Az intézet két munkatársa azt kifogásolta, hogy a TEK bírói engedély nélkül is végezhet titkos megfigyelést. 2012-es nyilatkozatuk szerint a TEK bírói kontroll nélküli tevékenysége sérti az Alaptörvényben is megfogalmazott magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. A kérdéssel az Alkotmánybíróság is foglalkozott, azonban 2013-ban elutasította a két panaszos beadványát. (vs.hu – http://vs.hu/mind/osszes/draga-lesz-a-tek-es-megfigyeles-0112#!s1)

Kihirdette a 3400-3800 MHz-es frekvenciasáv szabad, illetve felszabaduló blokkjaira tavasszal kiírt frekvenciaárverés eredményét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A felső sávban nyertes DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., valamint az alsó sávban nyertes Vodafone Magyarország Zrt. együttesen 896,6 millió forintot ajánlott, összesen tíz felhasználói alapblokkra a 3400–3800 MHz-es frekvenciasáv hasznosításáért. Az eredményhirdetésen ARANYOSNÉ DR. BÖRCS JANKA, az NMHH főigazgatója kiemelte, hogy az elnyert frekvenciák szabad felhasználásúak: a hatóság nem írja elő, hogy mire kell használniuk azokat a nyerteseknek, arra viszont kötelezi őket, hogy valóban használatba vegyék. Ennek érdekében a nyerteseknek két éven belül ki kell kérniük a rádióengedélyt, illetve négy éven belül használatba is kell venniük a blokkokat. Az NMHH májusban közzétett új spektrumstratégia alapján a következő öt évben az NMHH a hazai frekvenciakészletből összesen hét sávot készít elő értékesítésre a 700 MHz-es sávtól a 26 GHz-esig. A hatóság ebben az időszakban összességében 160 MHz-nyi spektrumot kíván elérhetővé tenni a mobilszolgáltatók számára, melynek következtében mind a kapacitásukat, mind a hálózati lefedettségüket tovább bővíthetik a cégek. A szervezet elképzelései szerint mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy 2020-ra az országos beltéri vezeték nélküli internet (mobilnet) lefedettség 99 százalékosra nőjön (24.hu)

Sokkal több erőforrást fordítanak a nagyobb online cégek a közösségi tartalom szűrésére – az új önkéntes vállalás értelmében minden bejelentést 24 órán belül ki fognak vizsgálni, a törvénytelen tartalmakat pedig törölni fogják. Az EU-s kezdeményezés az ISIS-féle internetes propaganda visszaszorítását célozza. Először Németország indított kampányt a szélsőségesek ellen, a német kormány elsőként a Facebookot kényszerítette rá, hogy sokkal aktívabban lépjen fel a felületén a helyi törvényekbe ütköző posztok ellen. A Facebook januárban adta be a derekát, egymillió eurós finanszírozási kerettel antirasszista kampányt indított, és együttműködésre lépett a helyi civil szervezetekkel. Az akkor bejelentett megoldás részeként a Facebook egy külső céget bízott meg azzal, hogy a felhasználói bejelentéseket megvizsgálja, az egyértelműen törvénysértő anyagokat pedig azonnal törölje. A most bejelentett uniós kezdeményezés gyakorlatilag ennek a kiterjesztése, a programban pedig a Facebook mellett más cégek is részt vesznek, így a közösségi oldalon túl a Twitter, a Google, a YouTube és a Microsoft is nyilatkozott arról, hogy (önkéntesen) vállalják a részvételt a programban. Eszerint 24 órán belül kivizsgálják a bejelentések “többségét”, és az uniós illetve tagországi törvényekbe ütköző (idegengyűlölő, rasszista, zsidó- és iszlámgyűlölő, szélsőséges csoportokba beszervező) tartalmakat törölni fogják. (HWSW.hu)

A francia információszabadságért felelős bizottság, az adatvédelmi feladatokat is ellátó CNIL (Commission Nationale de l’Informatique et des Libertés) bejelentette, hogy három hónapot adnak a Microsoftnak arra, hogy változtassanak azon, hogy a Windows 10 a felhasználók beleegyezése nélkül gyűjt adatokat róluk. Amennyiben a vállalat ezt nem hajtja végre, szankciókat vezetnek be ellenük. A hatóság kifogásai között szerepel, hogy a Microsoft gyűjti a Windows és a Windows Store felhasználási adatait, monitorozza, hogy a felhasználók milyen alkalmazásokat töltenek le, illetve mennyi időt töltenek azok használatával; a Microsoft-fiókba történő belépéskor nincs korlátozva a hibás PIN-beütések száma, így a felhasználói adatokat nem védik megfelelően; a Windows 10 telepítésekor alapértelmezetten egy hirdetési azonosító is aktiválódik, mely lehetővé teszi a Windows alkalmazások, illetve harmadik felek alkalmazásai számára, hogy monitorozzák a felhasználó böngészési tevékenységét, hogy célzott hirdetéseket juttassanak el hozzá; a Windows 10 nem ad lehetőséget a sütik letiltására; a Microsoft az európai felhasználók adatait a már érvénytelen Safe Harbor keretrendszer előírásai alapján továbbítja az Egyesült Államokba. A Microsoft közleményben reagált a felszólításra, és elmondják, hogy bár ők magas szintű adatvédelmi megoldásokat építettek a Windows 10-be, örülnek, hogy a CNIL javaslatai alapján ezeket még jobbá tehetik. Biztosítják a hatóságot arról, hogy a következő hónapokban szorosan együtt fognak működni velük, hogy a jelzett problémákat megvizsgálják, megértsék, és ha szükséges korrigálják. (ITCafe.hu)

A Bizottság újabb lépéseket tett annak vizsgálata során, hogy a Google ár-összehasonlító és hirdetésekkel kapcsolatos gyakorlata sérti-e az uniós szabályokat. A Bizottság két kifogásközlést küldött a Google-nek. A Bizottság kiegészítő kifogásközlésben erősítette meg előzetes következtetéseit, miszerint a Google az erőfölényével visszaélve következetesen a saját ár-összehasonlító szolgáltatását részesíti előnyben az internetes találati oldalain. A Bizottság különálló kifogásközlésben tájékoztatta a Google-t azon előzetes véleményéről, miszerint a társaság az erőfölényével visszaélve mesterségesen korlátozza harmadik fél honlapok azon lehetőségét, hogy a Google versenytársainak keresési hirdetéseit jelenítsék meg. A kiegészítő kifogásközlés ismerteti azon további bizonyítékok és adatok széles körét, amelyek alátámasztják a Bizottság előzetes következtetéseit, miszerint a Google az erőfölényével visszaélve következetesen a saját ár-összehasonlító szolgáltatását részesíti előnyben az általános keresési eredmények megjelenítésekor. A további bizonyítékok többek között a következőkre terjednek ki: az a mód, ahogyan a Google a saját ár-összehasonlító szolgáltatását előnyben részesíti a versenytársaiéval szemben; annak adatforgalomra gyakorolt hatása, hogy egy adott honlap hányadikként jelenik meg a Google keresési találatok között; valamint a Google ár-összehasonlító szolgáltatása adatforgalmának alakulása a versenytársaiéval összehasonlítva. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a felhasználók nem feltétlenül látják a lekérdezéseik szempontjából legrelevánsabb eredményeket – ez hátrányos a fogyasztók számára és elfojtja az innovációt. A Bizottság kifogásközlést küldött a Google-nek azokra a vállalat által bevezetett korlátozásokra vonatkozóan is, amelyek egyes harmadik fél honlapok számára nem teszik lehetővé, hogy a Google versenytársainak keresési hirdetéseit jelenítsék meg. A Bizottság mai kifogásközlésben ismertetett előzetes véleménye szerint e gyakorlatok lehetővé tették a Google számára, hogy megvédje erőfölényét az online keresési hirdetések piacán. Emellett akadályozták a meglévő és potenciális versenytársakat – ideértve más keresési szolgáltatókat és online hirdetési platformokat – abban, hogy belépjenek e kereskedelmileg fontos területre és ott terjeszkedjenek. (EU Rapid)

Az EU–USA adatvédelmi pajzs létrehozásával megállapodás született az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között a transzatlanti adatáramlás új keretéről. A biztosi testület jóváhagyta az elért politikai megállapodást. Az új keret biztosítja, hogy ne sérüljenek az európai polgárok alapvető jogai, amikor adataikat az Egyesült Államokba továbbítják, valamint jogbiztonságot teremt a vállalkozások számára. Az EU–USA adatvédelmi pajzs eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyeket az Európai Unió Bírósága a korábbi védett adatkikötőkre vonatkozó keretet érvénytelenné nyilvánító, 2015. október 6-i ítéletében fogalmazott meg. Az új rendszer szigorúbb kötelezettségeket ír elő az egyesült államokbeli vállalkozások számára az európai polgárok személyes adatainak védelmét illetően, az USA Kereskedelmi Minisztériumát és Szövetségi Kereskedelmi Bizottságát pedig fokozott nyomon követésre és végrehajtásra kötelezi, többek között az európai adatvédelmi hatóságokkal folytatott szorosabb együttműködés révén. Az új megállapodásban az USA vállalta, hogy az új rendszer keretében továbbított személyes adatok esetében egyértelmű feltételeket, korlátozásokat és felügyeletet fog alkalmazni a közigazgatási szervek számára az Egyesült Államok joga szerint biztosított hozzáférési lehetőségekre vonatkozóan, hogy elkerüljék a hozzáférés általánossá válását. Az európai polgároknak ezzel összefüggésben lehetőségük lesz kérdéseikkel vagy panaszaikkal az újonnan kijelölt ombudsmanhoz fordulni. (EU Rapid)

Az amerikai légi felügyelet (Federal Aviation Administration – FAA), nyilvánosságra hozta azt a rendelkezéscsomagot, mely a kereskedelmi célú drónok felhasználását részlegesen szabályozza. A „Part 107” nevű csomag legnagyobb újdonsága, hogy a kereskedelmi célú drónröptetéshez a korábbiakhoz képest nem követelnek meg „pilótajogosítványt”, hanem átalakították a minősítési rendszert, vagyis a drónok kezelését kivonták a hagyományos, repülő eszközökre vonatkozó szabályozás alól. Ennek lényege, hogy egy speciális eljárást léptetnek életbe, amelyben a legalább 16 éves jelentkezőnek egy teszten kell bizonyítania, hogy képes a drónok irányítására. Ez jelentős könnyítés, mivel az új eljárásban sokkal olcsóbban, gyorsabban és egyszerűbben lehet engedélyt szerezni drónok kereskedelmi (oktatási, kutatási, mezőgazdasági stb.) üzemeltetésére. A drónhasználat a követelményei egyébként szigorúak maradtak. A röptetőnek pédául mindig látnia kell a drónt, valamint egyszerre csak egy akciót futtathat, egyetlen drónnal. Ez a drónok kereskedelmi felhasználását jelentősen korlátozza. (ITCafe.hu)

Másfél évnyi halogatás után a kormány rendeleti úton engedélyezte a két legnagyobb csatornának, az RTL Klubnak és a TV2-nek, hogy díjat kérjenek a terjesztőktől a sugárzásért cserében. A kormány nem szabott felső határt a tarifáknak, tehát a két tévétársaság lobbierejétől függ, hogy mennyit számol fel a kábelszolgáltatóknak. A terjesztéssel foglalkozó cégek pedig eldönthetik, hogy továbbhárítják az előfizetőkre vagy lenyelik az áremelkedést. Az RTL Klub 294 forintot kér előfizetőnként, de ha időben szerződnek velük a szolgáltatók, kedvezményekkel együtt ez az ár egészen 135 forintig csökkenthető. A TV2-nél 290 forint a listaár, a legolcsóbb megoldás pedig 150 forint, azaz a TV2-csoport összességében több pénzébe kerül majd a szolgáltatóknak. (Nol.hu, 444.hu)

A Kúria a Pfv.IV.20.133/2016. számú, fájlcseréléssel, filmletöltéssel kapcsolatos szerzői jogi perben hozott jogerős ítéletében pontot tett egy régóta húzódó vitára: kiadhatják-e az internetszolgáltatók a fájlcserélők, tipikusan a torrentezők nevét és személyes adatait? A Kúria ítéletében tisztázta ezt a kérdést, és megállapította, hogy az adatvédelmi szabályok megakadályozhatják az adatok kiadását akkor, ha a közvetítő szolgáltató ügyfele magánszemély, és nem járult hozzá adatainak kiadásához. A Kúria azt is kimondta, hogy a konkrét ügyben az internetszolgáltató általános szerződési feltételeinek elfogadásával annak előfizetői nem járultak hozzá az adataik kiadásához. A Kúria nem értett egyet az ügyben azzal a felperesi érveléssel sem, hogy az adatvédelmi jogszabály rendelkezései a magánszemély hozzájárulás nélkül is lehetőséget adnak adatainak kiadására, ha a közvetítő szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége a szerzői jogosult jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges és arányos a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával. (ITCafe.hu)

Az elektronikus aláírás szabályait júliustól egy uniós rendelet határozza meg, amely az egész EU területére kiterjedően szabályozza az elektronikus tranzakciókat. A gyakorlatban az új rendelkezésnek megfelelő aláírás során az ügyfelek számára egy elektronikus eszközre, úgynevezett aláíró padra telepített szoftver jeleníti meg a szolgáltató rendszerében keletkezett dokumentumokat, amelyet ezen az eszközön az ügyfelek áttekinthetnek, majd ugyanezen az eszközön elektronikusan rögzített aláírással szignálhatnak. Az ilyen aláírás során az aláíró sajátkezű aláírásának biometrikus információival (sebesség, nyomóerő) együtt tárolják az elektronikus dokumentumot, így lehetőség nyílik arra, hogy egy adott embernek előzetesen kiadott tanúsítvány és kulcs, úgynevezett aláíró kártya nélkül is lehessen olyan elektronikus dokumentumot létrehozni, amelyet harmadik személyek, bíróságok és hatóságok bizonyító erejű okiratként kötelesek elfogadni. (Adozona.hu)

Az Európai Bizottság olyan új intézkedéscsomagot terjesztett elő, amely lehetővé teszi a fogyasztóknak és a kereskedőknek, hogy EU-szerte könnyebben és nagyobb bizalommal vásároljanak, illetve értékesítsenek árukat/szolgáltatásokat az interneten. A digitális egységes piacra és az egységes piacra vonatkozó stratégiájának keretében az Európai Bizottság benyújtott egy tervet az elektronikus kereskedelem ösztönzésére. A terv a területi alapú tartalomkorlátozás elleni fellépésen, a tagállamok közötti csomagküldés hatékonyabbá tételén, illetve a díjszabás csökkentésén, valamint a vásárlói bizalomnak a nagyobb fokú védelem biztosításával és a szabályok jobb érvényre juttatásával történő növelésén alapul. Az előterjesztett e-kereskedelmi jogszabálycsomag a következőkből áll: egy, az indokolatlan területi alapú forgalomkorlátozás, valamint az állampolgárság, lakóhely vagy székhely alapján történő megkülönböztetés elleni fellépést célzó intézkedéseket tartalmazó jogalkotási javaslatból; egy, a határokon átívelő csomagküldési szolgáltatásokra vonatkozó jogalkotási javaslatból, melynek célja, hogy növelje az árak átláthatóságát és javítsa a szabályozási felügyeletet; valamint egy, a fogyasztói jogok érvényesülésének javítását célzó jogalkotási javaslatból és egy iránymutatásból, mely többek között azt hivatott tisztázni, hogy mi minősül tisztességtelen gyakorlatnak a digitális kereskedelemben. (EU Rapid)