INFOKOMMUNKIÁCIÓ ÉS JOG

A tanulmány fő célja, hogy a pénz jogi fogalmának, valamint a MiCA rendelet téma szempontjából releváns alapvető terminológiájának ismertetését követően megvizsgálja: az új európai uniós szabályozás mennyiben szolgálhat alapul egy lehetséges új magyar polgári jogi kriptopénz-definíció megalkotásához. A tanulmány – gondolatébresztő, vitaindító jelleggel – konkrét szövegszerű javaslatot is tesz a kriptopénzek lehetséges magyar polgári jogi normatív meghatározására nézve, mely a szerző reménye szerint alkalmas lehet, hogy a további elméleti diskurzust elősegítse.

A tanulmány Magyarország és Románia kriptopénzekre vonatkozó adójogi szabályozását vizsgálja összehasonlító módszerrel, különös tekintettel az EU-s normák – elsősorban a MICA rendelete és a DAC8 irányelv – hatásaira. Elemzi a kriptoeszközök jogi definícióját, adóalanyi és adótárgyi besorolását, a jövedelemtípusokat, továbbá az alkalmazott adókulcsokat és járulékfizetési kötelezettségeket. A kutatás feltárja a két ország szabályozási logikájának eltéréseit: Magyarország koherensebb, kedvezményes kulcsokra épülő rendszert alakított ki, míg Románia általánosabb, adminisztratív terhekkel járó megoldást alkalmaz. A tanulmány rámutat az uniós harmonizáció szükségességére, és de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg a jogbiztonság és az adómegfelelés erősítésére.

Cikk letöltése PDF-be Absztrakt A digitális technológiák gyors térnyerése alapvetően alakítja át a helyi részvételiség formáit. Míg a hagyományos önkormányzati jogi keretek a személyes jelenléthez kötött fórumokra épülnek, a gyakorlatban egyre elterjedtebbek az online konzultációk, digitális közmeghallgatások és részvételi költségvetések. Ez kettős folyamatot eredményez: a részvétel szélesebb körűvé válik, ugyanakkor jogi státusza sokszor nem kellően szabályozott. A tanulmány bemutatja e digitális eszközök társadalmi jelentőségét és rámutat a jogi szabályozás jelenlegi hiányosságaira, amely a demokratikus legitimáció és a jogi keretek, eljárási…

A tanulmány az adatismeret fogalmát és válságát elemzi jogtudományi és pszichológiai nézőpontból, rávilágítva az adat-információ fogalmi összemosására és a jogrendszer elavult adatfelfogására. Bemutatja a Privacy Paradox pszichológiai magyarázatait, majd a tanult tehetetlenségre épülő “tehetetlenségi hipotézist”, amely szerint az egyének a digitális infrastruktúrák ereje miatt adják fel adatvédelmi törekvéseiket. A cikk kiemeli a datafikáció és a digitális szocializáció torzító hatásait, valamint az oktatási rendszer felelősségét az adatismeret fejlesztésében.

In relation to public authorities exercising governmental power, it is a fundamental interest and “right” of clients that their human dignity is respected and that they are treated equally, along with the enforcement of related procedural principles, in summary the practical enforcement of the right to good administration. In addition, clients expect the enforcement and assurance of many other rights from the authorities conducting the procedures, which lead to decisions and actions by the authorities that they find acceptable. Such rights and principles include the fulfillment of the obligation to provide information, the brevity of the procedural time and the assurance of professional conduct during the procedure.

Az egyházakat világszerte foglalkoztató kérdés a működésük finanszírozása, a pénzügyi fenntarthatóság. A hagyományos egyházi bevételek csökkenése az egyházfinanszírozás újragondolását, új egyházfinanszírozási stratégia kialakítását teszi szükségessé. A XXI. századi pénzügyi megoldások, a digitalizáció és a fintech megoldások elterjedése új dimenziót nyit a vallási közösségek pénzügyeiben is. Ezek az innovációk nemcsak a pénzmozgás gyorsaságát, hatékonyságát és átláthatóságát növelhetik, hanem új bevételi források kialakítását is lehetővé teszik. A tanulmány célja bemutatni azokat a lehetőségeket, amelyeket az egyházfinanszírozásban a fintech és a digitális pénzügyi megoldások nyújtanak.

A szabad véleménynyilvánítás az egyéni szabadságjogok egyik alkotmányos alappillére. Az IKT-technológiák elterjedésével az emberek számára elérhetővé váltak azok az online platformok, ahol szabadon kifejezhetik gondolataikat és véleményeiket, ám ezek használata számos kihívást is eredményezhet. Ha úgy nyilvánulnak meg az “online” világban, amelyek a hatályos jogszabályokba ütköznek, ma már ugyanúgy jogi következményekkel számolhatnak, mintha azt a “fizikai” környezetben tették volna, azaz a közösségi média nemcsak a szólásszabadság új színhelye, hanem a jogi és etikai keretek újra értelmezését is igényli. Jelen tanulmányban alkotmánybírósági döntéseken keresztül igyekszünk rávilágítani, hogy az alkotmánybírósági határozatok hogyan értelmezik az e jogot körülvevő jogi kereteket.

A bemutatott könyv szerkesztői (Koltay András, Lapsánszky András és Szikora Tamás) 2022 őszén egy DSA-t és DMA-t vizsgáló közös kutatásba vonták be a magánjog, az önállósodó, jogági sajátosságokat magán viselő fogyasztóvédelmi jog, az alkotmányjog, a versenyjog és a közigazgatási jog területén működő elméleti és gyakorlati szakembereket. Az így megalkotott tanulmányok egy részét szedték csokorba az elemzett összeállításban.